Ébredezik már a medve,
álmos szemét törölgetve.
Busa fejét nagy gond nyomja,
nincsen néki rádiója.
Így, hát honnan tudja meg,
meddig tart még a hideg?”

A heti témánk mottója „KIBÚJÁS VAGY BEBÚJÁS” / Néphagyomány; Gyertyaszentelő – időjós nap / időszakban zajlott. A hetek megtervezésének kiindulópontja és motivációja a néphagyományok megismertetése volt. Fontosnak tartjuk a néphagyományt, a gyökereket, hogy ismerjük múltunkat. Sokat tehetünk azért, hogy ez a tudás, hagyomány beépüljön a mi gyermekeink életébe, és így megőrződjön.

 A néphagyomány gyermekközeli feldolgozása sokoldalú tapasztalással valósult meg. Sok – sok játékot kínált, mely közben lehetőség adódott ok – okozati összefüggések felfedezésére, tűz – fény – árnyék megtapasztalására, pl: az árnyjáték mese során. Érzelmi töltést adott a hétnek, hogy a gyerekek a sok különböző méretű mackókkal játszhattak, maci családokat alapíthattak, hozhattak egy mackót otthonról. Építettünk nekik barlangot, csoportosítottuk őket fajtájuk, színük, méreteik alapján. Közben mód nyílt életmódjukról mesélni, utánoztuk lomha mozgásukat, ébresztgettük verssel, énekkel bíztattuk táncolásra őket néha átváltoztunk mackókká. Különböző technikákkal medve álarcokat készítettünk. Megkóstoltuk a medvék által kedvelt mézes csemegéket (puszedli, mézes kenyér, mézes keksz… stb)

Február 04-én Mackó kiállítást rendeztünk a csoportszobák előtt a folyosón. A gyerekek csodálkozva jegyezték meg: „Odanézz ez milyen nagy! – Ez meg milyen öreg!”

Remélhetőleg a medve előcammogott a barlangjából és vidáman gyűjtögeti a tavaszra váró elemózsiákat.

Pápainé Deményi Ágnes

méhecske csoportos óvónő

November 5-9: Óvodánkban ez az időszak a Márton nap jegyében zajlik. Minden napi foglalkozásaink tartalma Szent Márton emlékének felidézésére épül: beszélgetésekkel, bábozással, dramatizálással, énektanulással elevenítjük fel alakját, akit önzetlensége, szerénysége miatt a mai napig is tisztelet vesz körül.

Szent Márton a középkor egyik legfényesebb szentje, emlékét helynevek (Baranyában például Hegyszentmárton, Felsőszentmárton, Alsószentmárton), neki szentelt templomok és jellegzetes képmásai őrzik mindenfelé. Legismertebb ábrázolása egyik jócselekedetét örökíti meg: amikor a római hadsereg tisztjeként a hidegben egy fagyoskodó koldussal találkozott, megszánta, megfelezte katonai köpenyét és ételét, majd betakarta a szerencsétlent. (Jellegzetesen fehér lovon, katonatiszti öltözetben jelenítik meg.) A lúd lett Márton attribútuma, mert szerénységből a ludak óljába bújt, hogy kitérjen püspökké választása elől. Számos étkezési szokás (pl. ludas ételek, az újbor fogyasztása), időjóslás kapcsolódik nevéhez.

Óvodásainkkal, a másokkal jót tevő, ruháját, ételét megosztó Szent alakjára emlékezünk, amikor énekeket tanulunk róla, eljátsszuk életének eseményeit, vagy pénteken együtt fogyasztjuk el a kakaós-kalácsos reggelinket. Természetesen a lámpás barkácsolás sem marad el, hogy a Mártont kereső emberekhez hasonlóan mi is fényt gyújthassunk a novemberi sötétségben, és rátaláljunk azokra, akik példaképek lehetnek az életünkben.

Keményfi Márti

Óvodánkban az idei évben is megtartottuk az Egészséghetet, melynek célja, hogy a gyerekek játékos formában ismerkedjenek meg  a gyümölcsök és zöldségek fogyasztási módjával. Ezen a héten a hangsúly az egészséges táplálkozáson volt. A szülők segítségét igénybe véve a gyerekeknek lehetőségük volt arra, hogy olyan gyümölcsöket is megismerjenek amivel nem találkozhatnak minden nap. Pl. kókuszdió, datolya, füge stb. A gyerekek alapvetően tisztában vannak azzal, hogy sok gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztaniuk, hogy egészségesebbek legyenek. Volt olyan csoport aki almás pitét sütött, volt aki gyümölcssalátát készített, vagy éppen csalamádét tett el, hogy bármikor fogyaszthassanak belőle a későbbiekben. Az óvodából az Őzike csoport a nagycsoportosokkal busszal beutazott Pécsre a Vásárcsarnokba, hogy ott szerezzék be a különféle zöldségeket, gyümölcsöket. Ez a kirándulás nagy élményt nyújtott a gyerekek számára. A mi csoportunkban gyümölcsnyársat készítettünk amivel fejleszteni tudtuk a gyerekek kreativitását, fantáziáját és kézügyességét. Az alapanyagok megmosásában, pucolásában, szeletelésében az ügyes gyerekkezek szívesen segítettek nekünk. A munka közben a gyerekeknek lehetőségük volt megkóstolni a nyers zöldségeket és gyümölcsöket. A gyerekek nagyon élvezték a rájuk bízott feladatokat és végül boldogan fogyasztották a közös munka gyümölcsét. A héthez hozzátartozott a gyümölcsökről, zöldségekről szóló dalok éneklése, versek mondása és mesék hallgatása is.

Csőkéné Mester Mónika Süni csoportos óvodapedagógus